Első bejátszás

{Éjszakai égbolt: számtalan csillag világít rajta fehér fénnyel. Alatta erdő terül el békésen buja növényzetével és egy kanyargó folyóval. Cortana halk hangja szólal meg.}

Cortana {hangja}: - Hagyták, hogy én válasszak, meséltem már neked? ...hogy azt a Spartant választhatom, akit csak akarok.

{pillanatnyi szünet}

Cortana {hangja}: - Ismersz. Kutattam utánad. Figyeltem, mint válsz azzá a katonává, akire mindig is szükségünk volt.

{Ahogy a kamera lefelé fordul, valami más is a képbe kerül. Az Igazság Prófétájának hatalmas űrhajója lép be az atmoszférába, lángcsóvát húzva maga után az éjszakai égen.}

Cortana {hangja}: - Akárcsak a többiek, erős voltál, gyors és bátor. Egy született vezér.

{A tűzgolyó egyre közelebb ér, kissé ferde szögben a kamerához képest.}

Cortana {hangja}: - De benned volt valami, ami bennük nem. Valami, amit senki sem láthatott, csak én.

{Egy második, kisebb tűzgolyó válik le a nagyról. Az elsőhöz képest még ferdébb szögben közeledik, majdnem egyenesen a kamera felé. Egyre közelebb ér, miközben az első eltűnik a fák lombsátra mögöt.t}

Cortana {hangja}: - Kitalálod, mi volt az?

{Az objektum rohamosan közeledik, röppályája pedig egyre görbül, míg végül nyílegyenesen a kamera felé száguld.}

Cortana {hangja}: - Szerencse.

{A tűzgolyó robajló hanggal süvít el a kamera mellett és csapódik földrengető erővel a talajba. Egy pillanatra láthatjuk a környéket, ami egy csendes és békés dzsungel, mely egy pillanatra fénnyel és zajjal telik meg. Cortana utolsó szavai árnyalatnyi humorral hangoznak.}

Cortana {hangja}: - Tévedtem volna?

{elfeketedés}

{Kamera lefelé fordul ugyanarra az erdőre, ezúttal másnap kora reggel. A nap átsüt a fák ágai közt a füstölgő talajra, ahol az objektum földet ért. A kép előterében egy páncélos kéz látszik. A háttérben tengerészgyalogosok mozognak: az Első Szakasz. Egyikük őrmesteri sapkát visel. Az Első Szakasz katonái gondterhelten figyelik az esetlen szögben álló páncélos kezet. Aggodalom ül a dzsungel párás levegőjében.}

1. Tengerészgyalogos: - Ez durva.

2. Tengerészgyalogos: - Basszus, mekkorát zuhanhatott?

{A sapkás őrmester megfordul és mély slukkot szív szivarjából.}

3. Tengerészgyalogos: - Legalább két kilométert.

{Az őrmester kifújja a füstöt, aki nem más, mint Avery J. Johnson törzsőrmester.}

Johnson: - Legyenek éberek.

{A tengerészgyalogosok közelebb mennek az objektumhoz. Most már végre láthatjuk, hogy az nem más, mint maga a Főtörzs. A saját maga által vájt kráter egyik végében fekszik… láthatóan a két kilométeres zuhanás eredménye. A MJÖLNIR-páncél tervezője büszke lehetne magára. Bár a benne lévő ember mozdulatlan, a páncélon egyetlen karcolás vagy égés sincs. Sajátságos testhelyzetben hever, mintha valami ledőlt szobor lenne: két kezét furcsa módon felfelé tartja. A Főtörzs teljesen mozdulatlan és egy szót sem szól. A tengerészgyalogosok közelebb mennek a Főtörzshöz és védelmi pozicíókat vesznek fel. Az egyik leül a Spartan mellé és elővesz egy kis számítógépet.}

Johnson: - Szanitéc?

Tizedes: - A páncélja illesztései lezártak. A gélréteg foghatta fel a becsapódás nagy részét.

{Megnyom valamit a komputerén, mire a Főtörzs kinyújtott karjai mellkasára omlanak. A tengerészgyalogos életjeleket keres benne. Semmi.}

Tizedes: - Nem tudom, törzsőrmester.

{Johnson letérdel a Főtörzs mellé és egyik kezét a mellkasára helyezi, kitapintva, lélegzik-e, vagy van-e bármi jele annak, hogy barátja él. Pár másodperc után sóhajt egyet, a Főtörzs tarkójához nyúl és kihúzza onnan Cortana chipjét.}

Johnson: - Hívjon rádión egy légisiklót nehézteher-szállításra. Nem hagyjuk itt őt.

{Egy páncélos kéz nyúl fel és ragadja meg az őrmester csuklóját. A Főtörzs felébredt.}

Főtörzs: - Úgy van. Nem fogsz.

{Lassan álló helyzetbe küzdi fel magát.}

Johnson: {Apró, megkönnyebbült sóhajt engedve ki} – Te őrült elmebeteg! Minek kell neked folyton ugrálnod? Egy nap még valami olyan keményen landolsz, mint a fejed! Én pedig nem foglak ám felkanalazni!

{A Főtörzs semmit sem szól, ehelyett elveszi Cortana chipjét az őrmester kezéből, majd maga elé emelve ránéz.}

Johnson: - Ő hol van, Főtörzs? Hol van Cortana?

{A Főtörzs az adatkristályra mered, és egy pillanatra Cortana arca villan fel sisakja kijelzőjén.}

• Cortana {hangja}: - Ne tégy ígéretet egy lánynak… ha tudod, úgysem leszel képes betartani.

{Johnson kérdő tekintettel néz rá.}

Főtörzs: - Hátramaradt.

{A Főtörzs visszailleszti a chipet a sisakja hátulján lévő foglalatba.}

Johnson: - Tizedes, essünk túl rajta.

Tizedes: - Igyekszem, uram. {a Főtörzshöz} – A páncélja még mindig részleges bénultságban van.

Játékrész

{MEGJEGYZÉS: Ez a rész csak akkor jelenik meg, ha Easy vagy Normal fokozaton megy a játék}

Tizedes: - Nézzen fel ide, uram.

{A tizedes egy vörös lámpát tart elé, ami zölddé válik, amint a Főtörzs ránéz.}

Tizedes: - Rendben, most ide le. (Ha ránéztél) - Jó. {Johnsonhoz} – Semmi baja, törzsőrmester.

Johnson: - Hagyja már ezt az újonc-szöveget, tizedes. Naná, hogy semmi baja.

Második bejátszás

{A Főtörzs körülnéz, hogy felmérje környezetét. Valahol a közelében hirtelen egy ismerős látvány fogadja ... a levegő remegése, amit egy aktív szövetségi álcaberendezés kelt. Johnson biccent, mire az Elit kikapcsolja álcáját, akiről kiderül, hogy ő a Bíra. A Főtörzs könnyed kecsességgel félresöpri Johnsont és egy tengerészgyalogost, majd megáll a Bíra mellett és előránt egy pisztolyt.}

Johnson: - Főtörzs, várj!

{A Főtörzs a Bíra állkapcsai közé nyomja a pisztoly csövét.}

Johnson: - A Bíra velünk van!

{A Bíra ellenséges tekintettel néz a Főtörzsre, aki még mindig nem hajlandó leereszteni fegyverét.}

Johnson: - Ugyan már.

{Johnson a Főtörzs vállára teszi kezét.}

Johnson: - Van elég bajunk anélkül is, hogy ti ketten ki akarnátok nyírni egymást.

{A Spartan leengedi a pisztolyt. A Bíra összekattintja állkapcsait. Vállat von.}

Bíra: - Ha az olyan könnyű volna…

{Úgy tesz, mintha el akarná lökni útjából a Főtörzset, de a Spartan nem enged a negyvennyolcból. A Bíra megfordul és elsétál.}

Bíra: - Mennünk kell. A Brutálok megérezték a szagunkat.

Johnson: {Easy/Normal fokozaton} – Akkor biztos szeretik az üdeség szagát.

Johnson: {Heroic fokozaton} – Akkor biztos szeretik a hősök szagát.

Johnson: {Legendary fokozaton, 1. változat}: - Akkor biztos szeretik a keményfiúk szagát.

Johnson: {Legendary fokozaton, 2. változat} - Akkor biztos szeretik a keményfiúk szagát. Hagytam egy kis ajándékot neked, Bíra. És én már itt se vagyok. Hahaha!

Johnson: {Legendary fokozaton, 3. változat} - Akkor biztos szeretik a tesztoszteron szagát.

Johnson: {Legendary fokozaton, 4. változat} – Akkor biztos szereik az igazi férfiak szagát.

Johnson: {Legendary fokozaton, 5. változat} – Akkor biztos szeretik a Bulgari-ékszerek szagát. Igen, ez itt a reklám helye. Remélem, ezért is kapok valami gázsit.

{Elvesz egy gépfegyvert az egyik közeli tengerészgyalogostól és a Főtörzsnek nyújtja. A Spartan fürgén megragadja azt a markolatánál.}